A Rövid Ellátási Lánc szakmai napon uniós és hazai szakértők ismertették az Agrártudás és Innovációs Rendszer kulcsszerepét a mezőgazdaság és vidékfejlesztés támogatásában. A Kislépték Egyesület szervezésében megtartott rangos szakmai fórumon Kristóf Ákos előadása több meglepő adattal, Inge Van Oost pedig a nemzetközi kitekintéssel gazdagította a rendezvényt.
2025. május 14-én Magyarnándoron tartották meg a Rövid Ellátási Lánc (REL) szervezők szakmai napját, ahol kiemelt figyelmet kapott az AKIS (Agrártudás és Innovációs Rendszer) szerepe a fenntartható és versenyképes mezőgazdaság kialakításában. Inge Van Oost, az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának képviselője a rendszer európai szintű működéséről tartott előadást, míg Kristóf Ákos, az Agrárminisztérium Agrártudás és Innovációs Osztályának vezetője annak hazai működését részletezte.
Uniós kitekintés: az AKIS rendszer európai jelentősége
Előadásában Inge Van Oost hangsúlyozta, hogy az AKIS célja a mezőgazdasági szereplők – köztük a gazdák, kutatók, tanácsadók, civil szervezetek és egyéb intézmények – közötti tudásáramlás és innováció elősegítése. Mint elmondta: „Az AKIS azon személyek, szervezetek és intézmények szerveződése és együttműködése, akik a mezőgazdaság és annak kapcsolódó területein tudást és innovációt hoznak létre és használnak.”
Az AKIS koordinációs testület szerepéről is szó esett, amely minden tagállamban kulcsfontosságú: „Az AKIS koordinációs testületnek úgy kell működnie, mint a pók hálójának az adott ország AKIS rendszerében, összekapcsolva az összes kulcsfontosságú AKIS-szereplőt.” E testület biztosítja az AKIS rendszer működésének összehangolását, és javaslatokat tehet a KAP-tervek módosítására is.
Van Oost kiemelte: „Késztessük együttműködésre a szereplőket és szervezeteket!”
Hazai megvalósítás: kiépülőben az AKIS rendszer Magyarországon
A szakmai napon Kristóf Ákos osztályvezető tartott részletes előadást az AKIS hazai megvalósításáról. Mint elmondta, a versenyképes mezőgazdasággal rendelkező tagállamok mindegyikében (Hollandia, Dánia, Írország) magas a közép és felsőfokú végzettséggel rendelkező gazdálkodók aránya és erős a gazdák tudását és innovációját támogató AKIS rendszer. „A tudás jelentőségét nehéz számszerűsíteni, mégis alapvető fontosságú a mezőgazdaság versenyképességében. A jelenlegi helyzetkép felméréséhez az Agrárcenzus 2020 szolgáltat értékes adatokat, amelyek elgondolkodtató képet mutatnak: a gazdálkodók közel kétharmada, pontosan 61,3 százaléka nem rendelkezik semmilyen agrárszakképzettséggel” – ismertette az adatokat Kristóf Ákos. A korábbi időszakból származó adatokat vizsgálva ugyanakkor biztató tendencia rajzolódik ki, hiszen a képzettségi arány folyamatosan növekszik az ágazaton belül. Ez egyértelműen jelzi, hogy az agrárszektor szereplői felismerték a tudás fontosságát, és egyfajta belső motiváció hajtja a tudásszint emelését. Ez az öntudatosság olyan alap, amelyre építkezni lehet a jövőben.
Az adatok mélyebb elemzése rávilágít a képzettségi szintek heterogén megoszlására is. A nagyobb gazdaságok esetében jelentősen magasabb a szakképzettséggel rendelkezők aránya, míg a kisebb szereplőknél ez az arány meredeken csökken a mérettel arányosan. Ez a differenciáltság különösen fontos üzenetet hordoz: az AKIS-t úgy kell kialakítani, hogy választ tudjon adni erre a sokféleségre.
A különböző méretű és eltérő tudásszinttel rendelkező gazdaságok igényeinek kiszolgálásában kulcsszerepet játszik a szaktanácsadás. Ez az a komponens, amely képes személyre szabott, egyedi kapcsolatot biztosítani, és hatékonyan áthidalni a tudásbeli különbségeket a szektor szereplői között.
Az Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv új helyzetet teremtett. Az eddiginél jóval szigorúbb környezetvédelmi elvárások komoly kihívás elé állítják a gazdálkodókat, miközben megnyitják az utat az innovatív megoldások előtt.
A reform egyik legfontosabb eleme, hogy a döntéshozók minden korábbinál nagyobb hangsúlyt helyeztek az Agrártudás és Innovációs Rendszer szerepére. Ez a paradigmaváltás azt jelzi, hogy a fenntartható mezőgazdasági átállás kulcsa a tudásmegosztás és innováció lesz.
Az átalakulás nyomán a hazai agrárszakemberek előtt is új lehetőségek nyílnak. A megnövekedett tudásszükséglet várhatóan élénkíti a szaktanácsadói piacot, miközben felértékeli a kutatás-fejlesztési tevékenységet és a specializált képzési programokat.
Az AKIS céljait szolgálja a Nemzeti KAP-hálózat intézményi struktúrája is: a szakmai irányítást az Agrárminisztérium végzi, az operatív működtetést pedig három tematikus támogató egység látja el:
- Innovációt és Digitalizációt Támogató Egység – Agrárközgazdasági Intézet,
- Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység – Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.,
- Zöld Támogató Egység – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
A cél, hogy az AKIS struktúrája képes legyen lefedni az innováció, digitalizáció, zöld átmenet és vidéki fejlesztés témaköreit, miközben országos szinten is összehangolt marad.
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
Fotó: Kislépték Egyesület