Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XVIII. – A három hazai tárnicsfajunk mindegyikéhez fűződik egy kis mini anekdota. A fecsketárnics (Gentiana asclepiadea) története a legegyszerűbb, a magyar nevét onnan kapta, hogy a levelei fésűsen, sűrűn állnak, hegyesek és hosszúak, így a fecske szárnyaira emlékeztetnek.
Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XVII. – Mindannyian ismerjük a mesét: a csúf varangyos béka a hercegnő csókjától daliás királyfivá változott, majd boldogan éltek, míg meg nem haltak. Elragadó, de ki gondolná, hogy a tündérmese mögött némi valóság is lappang?
Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XVI. – Utak mentén, vasúti töltéseken, felhagyott területeken vagy akár a ház falából kinőve is gyakran találkozhatunk vele. Megismerjük sima, szürke kérgéről, óriási, összetett, kellemetlen szagú leveleiről, ami miatt sokan az „ecetfa” névvel illetik.
Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XV. – Mikor a rovarfogó növényekre gondolunk, általában olyan fajok jelennek meg lelki szemeink előtt, mint a Vénusz légycsapója vagy a „kancsóka”. Számos rovarfogó növényfaj él szerte a Földön, a csoport egyik hazai képviselői a rencék is.
Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XIV. – Milyen praktikus lenne, ha egy rejtő színezetű állat mindig olyan színű tudna lenni, mint az a felszín, amin éppen ücsörög, vagy álldogál. Sok fantasztikus filmben tűnik úgy el egy szuperjármű a kéretlen szemlélődők szeme elől, hogy felveszi környezetének színeit, mintáit.
Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XIII. – A nyár beköszöntével az ország egyes részein, így a Balaton-felvidéken, a Budai-hegységben vagy éppen a Mecsek déli lejtőin zümmögő hangokat hallhatunk a fák lombkoronájából, hasonlókat, mint egy nyaraláskor a horvát tengerparton. Ez a hang az énekeskabócák szerenádja.
Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XII. – Az illatos csengettyűvirág (Adenophora liliifolia) jelenléte hazánkban régi időket idéz. Az utolsó jégkorszak után csupán elszigetelt, úgynevezett refúgium területeken maradtak fent állományai, ezért jégkori reliktumfajnak nevezik.
Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XI. – Az a szóbeszéd járja, hogy a foltos szalamandra bőre mérgező, az ember számára is. Ezt a kijelentést tudományos alapon csak megerősíteni tudjuk: valóban egy salamandrin nevű váladékot termelnek a szalamandrák bőrmirigyei.
2020. szeptember 1-jétől változnak az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendeletben szereplő egyes részszakképesítések, szakképesítések, szakképesítés-ráépülések szóbeli tételei.
Elengedhetetlen szakembereink lelkiismeretes, oktató, nevelő és ismeretterjesztő munkája ahhoz, hogy Magyarország és a Kárpát-medence kincseit még sokáig megőrizhessük és csodálhassuk – mondta Nagy István agrárminiszter a Föld napja, a környezetvédelmi világnap és a pedagógusnap alkalmából adományozott elismerések átadásán a Pesti Vigadóban.
