August 2020

Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XXVI. – A hangyák sokak számára a fáradhatatlan szorgalom jelképei lettek az idők során. Azonban vannak olyan hangyafajok, amelyek mások szorgalmának gyümölcsét aratják le. Ezek az úgynevezett szociálparazita hangyafajok.

Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XXIV. – A „mint a vöcsök” kifejezést a persze, hogyne, természetesen szinonimájaként szoktuk használni. A vöcsök fajok közül a legnagyobb méretű a búbos, amit mondanak szakállasvöcsöknek, bódorkának, dárévöcsöknek és öreg bujárnak is. 

Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XXIII. – Szinte nincs olyan ember az országban, aki ne emlékezne erre a hetvenes-nyolcvanas években készült, ám a mai napig is népszerű, magyar készítésű rajzfilmsorozatra.

Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XXII. – A görög mitológia szerint, amikor Héraklész az alvilágból felhozta Cerberoszt, a háromfejű kutyát, a dühében ordító fenevad szájából fehér hab csorgott a földre. Ezen a helyen nőtt először a hírhedt sisakvirág, az „Aconitum”.

Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XXI. – Porkupacok, megrágott preparátumok, szőrös lárvabőrök. Ezek az árulkodó jelek egy muzeológus számára, hogy a gondjaira bízott gyűjteményben múzeumbogár garázdálkodik. Kik ezek az apró rovarok, akik ekkora bajt képesek okozni?

Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XX. – A Maros folyó mentén él egy alig 3-4 mm testhosszúságú, leginkább muslicára emlékeztető légyfaj, amit csupán 1996-ban fedeztek fel és írták le a tudomány számára új fajként.

July 2020

Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XIX. – Olykor tapasztalhatjuk, hogy szobanövényeink öntözésekor apró, fehér rovarok tucatjait zavarjuk fel a virágföldből, amelyek eszeveszett pattogásba kezdenek a cserepében. Mit lehet róluk tudni?

Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XVIII. – A három hazai tárnicsfajunk mindegyikéhez fűződik egy kis mini anekdota. A fecsketárnics (Gentiana asclepiadea) története a legegyszerűbb, a magyar nevét onnan kapta, hogy a levelei fésűsen, sűrűn állnak, hegyesek és hosszúak, így a fecske szárnyaira emlékeztetnek.

Oldalak