MI MIT TEHETÜNK ELLENÜK?
Az idegenhonos inváziós fajok bekerülésének és terjedésének megakadályozása, illetve korlátozása közös felelősségünk és feladatunk. Jogszabályokkal, központi intézkedésekkel már az idegenhonos inváziós fajok kis hányada ellen tudunk csak hatékonyan fellépni, a társadalmi összefogás elengedhetetlen. Amennyiben figyelünk arra, hogy milyen növényeket ültetünk a kertbe, vagy telepítünk az akváriumba, a kerti tóba, milyen kedvtelésből tartott kisállatot vásárolunk, illetve megakadályozzuk, hogy ezek kijussanak a természetbe, már nagyon sokat tettünk őshonos természeti kincseinkért. Utazásaink során ügyeljünk rá, hogy csomagjainkkal, cipőnkkel, járműveinkkel véletlenül se hurcoljunk be olyan szaporító anyagokat (magokat, spórákat, petéket stb.), melyek hazaérkezésünk után a szabadba juthatnak. Kertünk, földjeink kezelése során az erőszakosan terjedő gyomok ellen léphetünk fel hathatósan, így még ha nem is tudunk sok idegenhonos inváziós fajt kiirtani az országból, legalább a terjedésüket gátolhatjuk vagy lassíthatjuk.
Néhány egyszerű, de annál fontosabb lépés, amellyel mindenki hozzájárulhat a küzdelemhez:
- Ne vásároljunk inváziós fajokat! Tájékozódjunk az inváziós fajokat felsoroló listákról!
- Ne ültessünk inváziós növényeket (virágokat, fákat) sem a kertünkbe, sem a természetes környezetbe!
- Ha szűkebb környezetünkben megjelent ilyen növény, akkor ne hagyjuk terjedni, hiszen a kerítés nem fogja megállítani a természetbe „kiszökését”!
- Ne ültessünk olyan érdekességeket, amelyek gyors növekedéssel kecsegtetnek!
- Ne engedjük szabadon a már megunt kedvenceinket!
- Fokozottan ügyeljünk az akvárium tisztításánál, növényi részeket, csigát ne engedjünk a lefolyóba!
Az otthonunkban, kertünkben kellemetlenségeket okozó idegenhonos inváziós fajok ellen különféle „házi praktikákat” is bevethetünk. Így az Ibériai-félszigetről származó, olykor tömegesen megjelenő spanyol csupaszcsiga (Arion vulgaris) távoltartásához például ültethetünk riasztó hatású növényeket, alkalmazhatunk nedvességet elvonó anyagokat, kialakíthatunk védelmi kerítéseket értékes növényeink körül, vagy használhatunk csalogató sörös csigacsapdát is. De legjobb, ha a csigák természetes ellenségeit segítjük (pl. sün, békák, gyíkok).
Ősszel a lakásokba behúzódó vándorpoloska és márványpoloska (Nezera viridula, Halyomorpha halys) egyedei ellen leghatásosabb az ajtók, ablakok réseinek, repedéseinek tömítése, de bizonyos szerek (pl. citromlé és ecet keveréke) is távol tarthatják őket. Kertünkben a gyümölcsöket, zöldségeket olyan „csapdanövények” ültetésével óvhatjuk meg, amiket a poloskák előnyben részesítenek.
Az Ázsiából behurcolt csípőszúnyogfajok (ázsiai tigrisszúnyog – Aedes albopictus, ázsiai bozótszúnyog – A. japonicus, koreai szúnyog – A. koreicus) eredeti élőhelyükön faodvak felgyűlt vízében szaporodnak. Nálunk, az új élőhely adottságaihoz alkalmazkodva olyan víztereket választanak, amelyek nem érintkeznek a talajjal. Az emberi településeken számtalan ilyen potenciális élőhely van (pl. esőgyűjtő hordó, temetői virágváza, gumiabroncs). Ha ezeket sűrű szövésű hálóval lefedjük, megakadályozva szaporodásukat, máris kicsivel hozzájárultunk ahhoz, hogy terjedésüket lassítsuk.
How can we prevent the spread of invasive alien species?
Everyone can help in the fight against invasive alien species. Some easy ways we can prevent the spread of these species: never buy invasive species; plant native species in our garden and yard; remove invasive plants from our land; do not plant fast-growing, exotic species; do not release our pets to the wild; avoid dumping aquariums (including fish or plants) into waterways. To fight against those invasive alien species that appear in our home and garden, several home practices can be used.
Felhasznált irodalom
Báldi A. – Csányi B. – Csorba G. – Erős T. – Hornung E. – Merkl O. – Orosz A. – Papp L. – Ronkay L. – Samu F. – Soltész Z. – Szép T. – Szinetár Cs. – Varga A. – Vas Z. – Vétek G. – Vörös J. – Zöldi V. – Zsuga K. (2017): Behurcolt és invazív állatok Magyarországon. – Magyar Tudomány 4: 399–438.
Holes A. (szerk.): Magyarország környezeti állapota 2016 – Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., Budapest, 2017., 262 pp.
Holes A. (szerk.): Magyarország környezeti állapota 2017 – Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., Budapest, 2018., 176 pp.
Kiss M. (szerk.) (2019): Két víz köze. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság hírlevele 2019. nyár. – Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét, 15 pp.
Riesz L. (szerk.): Magyarország környezeti állapota 2015 – Herman Ottó Intézet, Budapest, 2016., 194 pp.
Varga I. – Dedák D. – Baranyai-Nagy A. – Kisné Fodor L. (szerk.) (2018): Hódítás úton, útfélen. Idegenhonos inváziós fajok bekerülési és terjedési útvonalai. Természetvédelmi füzetek 3. – Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, 36 pp.
Varga I. – Fodor L. – Bata K. – Czirák Z. – Váczi O. – Érdiné Szekeres R. (szerk.) (2016): Az inváziós fajokról dióhéjban. Természetvédelmi füzetek 1. – Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, 24 pp.